Egy új felfedezés során a NASA Juno nevű űrszondája sókat és szerves vegyületeket figyelt meg a Jupiter legnagyobb holdjának, a Ganimedesznek a felszínén, amely a mi Naprendszerünk legnagyobb holdja is.
+Új trend: Az AI Disney Pixar stílusú képeket készít
+Az OpenAI bejelentette az új funkciókat a fizetős ChatGPT verzióban
Ezek az adatok egy olyan műhold közeli repülés során kerültek gyűjtésre, ahol a sonda a jeges holdhoz közelített, és kimutatták az ammónium sók, hidratált nátrium-klorid, nátrium-hidrogén-karbonát és lehetséges alifás aldehidek jelenlétét, ami arra utal, hogy a Ganimedesz valószínűleg az ő képződése során halmozhatta fel ezeket az anyagokat. Ez az eredmény értékes betekintést nyújt a hold eredetébe és a mély óceán összetételébe.
Az Juno által gyűjtött információk azt is feltárták, hogy a Jupiter mágneses terének védelme alatt lévő területeken a legnagyobb só- és szerves vegyület koncentrációkat mutatták ki. Ez a felfedezés hozzájárul a megértéshez, hogyan formálódott a Ganimedesz az idő során, és az esetleges óceánkörnyezetekhez más égitesteken.
A Ganimedesz a Jupiter legnagyobb holdja, és ismert az alatta lévő fagyasztott kéreg alatti belső óceánjáról, ami vonzóvá teszi a tudósok számára.
Először is, a #JunoMission űrszondánk ásványi sókat és szerves vegyületeket észlelt a Jupiter Ganimedesz nevű holdjának a felszínén. A felfedezés arra utal, hogy egy földalatti sós oldat elérheti a jégvilág kérgét: https://t.co/lJlZ53iGyg pic.twitter.com/xs8F5SPZmq
— NASA (@NASA) 2023. október 31.