A harci repülőgépekkel folytatott légi csaták sokat változtak azóta, amikor az Első Világháborúban kezdődtek.
Bár a maximális sebesség fontossága csökkent a fegyvertechnológia fejlődésével, még mindig meghatározó szempont a harci repülőgépek számára. Nézzük meg, melyek a jelenleg szolgálatban lévő leggyorsabb harci repülőgépek a világon.
5 – Szuhoy Su-27
Mach 2.35
A Szovjetunió idején született, célja az volt, hogy szembeszálljon az amerikai F-15-tel. A Szuhoy Su-27 még mindig egy viszonylag népszerű harci repülőgép.
Képes elérni a Mach 2.35 sebességet, és megtalálható számos afrikai ország és egykori szovjet köztársaság fegyvertárában, beleértve Oroszországot és Ukrajnát is.
4 – Shenyang J-15
Mach 2.4
A Shenyang J-15-t tengerészeti harci repülőgépként tervezték, alapja Kína haditengerészetének repülőgép-anyahajói. Ez a kínai gép a orosz Szuhoy Su-33 nem hivatalos másolata, és 2013-ban került szolgálatba.
Jelenleg csak Kínában használják, és a gép képes Mach 2.4-es sebesség elérésére.
3 – F-15EX
Mach 2.5
Az F-15EX az 1970-es évek veterán harci repülőgépének legújabb változata. A modernabb elektronika bevezetésével képes lesz az Egyesült Államok Légierőben a következő évtizedekben is szolgálatban maradni.
Az EX-ben és a repülő régebbi változataiban is megtalálható képesség a Mach 2.5 maximális sebesség elérése.
2 – MiG-31
2.83
A MiG-31 a MiG-25 fejlesztése, nagyobb hatótávolság, elektronika és manőverező képesség tekintetében. Küldetése a bombázók és a hajtóművekkel rendelkező rakéták elfogása, Mach 2.83 maximális sebességgel képes repülni.
1981-ben állt szolgálatba a Szovjetunióban, és továbbra is a Orosz Légierő, valamint Kazahsztán szolgálatában áll.
1 – MiG-25
Mach 3.2
Amikor 1970-ben szolgálatba állt, a szovjet MiG-25 az egyik legképesebb harci repülőgép volt a bolygón. Felderítési és elfogó küldetésekre fejlesztették ki, Mach 2.83-at ért el.
De különleges helyzetekben elérhette a Mach 3.2-t, kockáztatva a két motor visszafordíthatatlan károsodását. Vagyis több mint háromszorosa a hang sebességének. Jelenleg múzeumi darabnak tekintik Oroszországban, de továbbra is megtalálható Algéria, Líbia és Szíria arzenáljában.